Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Simonyi Zsigmond

1999. december 7.

Dec. 4-én tartották meg az Apáczai Csere János Líceumban Kolozsvár, valamint Kolozs megye magyar tagozatos iskolái részvételével az Aranka György Helyesírási Versenyt. Százzal több V-XII-es diák vett részt az idén a vetélkedőn, mint tavaly, összesen 223-an voltak. A nyertes diákok továbbjutnak a regionális döntőbe, majd Magyarországon részt vehetnek a nagyobbak februárban Gyulán, az Implom József Helyesírási Versenyen, a kisebbek májusban, Budapesten, a Simonyi Zsigmond Helyesírási Versenyen. /Szabó Csaba: Százzal több diák vett részt, mint tavaly Sikeres volt az Aranka György Helyesírási Verseny. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2005. december 23.

Magyarlapádon 100 éves az állami oktatás. Azóta megszakítás nélkül folyik az oktató-nevelő munka. Jelenleg az I–VIII. osztályok 87 tanulója sokirányú, órán és iskolán kívüli foglalkozást is vállalt. A magyar nyelv és irodalom verseny megyei szakaszáról általában 2-3 díjat is hoznak; részt vettek a Heureka matematikaversenyen, a szavalóversenyen Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban. Évnegyedenként megjelent a sulilap Iskolapad néven, hagyományos iskolai előadások, versenyek zajlottak, évente iskolai kirándulást rendeztek. A Cimbora-kaláka országos szakaszán 3, a Napsugár-kaláka országos szakaszán egy tanulót díjaztak, rendeztek mesemondó versenyt is. Szép eredményeket értek el a tanulók a Simonyi Zsigmond nemzetközi helyesírási versenyen, a Hon- és népismeret nemzetközi levelező versenyen (központja Budapest). /Szilágyi Erzsébet iskolaigazgató: Magyarlapádon 100 éves az állami oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

2009. április 17.

Április 3–5-e között szervezte meg Kolozsváron a Brassai Sámuel Elméleti Líceum a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny országos döntőjét. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének társszervezésével az idei iskolai évben került sor először a verseny erdélyi döntőjére. Előadást tartott Kádár Edit, a Babes–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, 2000 óta a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny szervezője, valamint Zsemlyei Borbála, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanársegéde. /Székely Károly: Vetélkedő – Simonyi Zsigmond országos helyesírási versenyt szerveztek a Brassai-líceumban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17

2012. május 19.

Az anyanyelvi ­mozgalom számvetése (Huszadik évforduló)
A mai magyar kormány a jogkiterjesztés vonalán haladva politizál, a nyelvi többletjogok biztosítását látja szükségesnek a határokon túl, s azon van, hogy a magyar közösségek minél nagyobb mértékben dönthessenek saját kérdéseikben – jelentette ki Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai államtitkár az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) alapításának huszadik évfordulóját ünneplő konferencia díszmeghívottjaként tegnap a szentgyörgyi színházban –, ezért a jogtudatos cselekvéshez fog ezentúl is segítséget nyújtani.
Tisztelt nyelv- és nemzettársak! – ezzel a megszólítással köszöntötte az AESZ ünnepi gyűlését Péntek János, a mozgalom elnöke, aki beszámolójában a lepergett két évtized eredményeit vette számba. A történelmi fordulat a magyar nyelv nyilvános megjelenésének élményével ajándékozott meg bennünket, mondotta, s nem utolsósorban azzal, hogy sok román is elővette rejtett magyar nyelvtudását. Az AESZ végül Háromszéken került bejegyzésre, mai székháza is itt található. A nyelvpolitika a kisebbségpolitika szerves részeként fungált az eltelt években, ennek komoly jogi hozadéka volt, kár, hogy pontosan az anyanyelvművelés kapott kisebb hangsúlyt benne, holott nyilvánvaló: abban vagyunk érdekeltek, hogy anyanyelvünk maradjon a hangsúlyos, domináns elem a kialakuló magyarromán kétnyelvűségben. Az előadó rámutatott, a szövetség tevékenysége nagyot lépett előre, hozzájárult ahhoz, hogy az évszázadig tartó távolodás után a közeledés legyen a túlsúlyos elem határon innen és túl, pontosan a határtalanítás értelmében.
A mozgalom hálózatszerűen épült ki és fonódott össze az anyaországi és az utódállamokbeli társszervezetei munkájával. Ezek legfiatalabbika – jelentették be a konferencián – a nemrég megalakult kárpátaljai szövetség. Az előadó szerint mindamellett a második évtizedben némileg lankadt a mozgalom lendülete, s köznyelvünk állapota sem kielégítő, a sajtó nyelvhasználatában, a tankönyvekben is sok a gondatlanságnak, a nyelvi igénytelenségnek, a restellni való provincializmusnak tulajdonítható hiányosság. A korszak egyik legkiemelkedőbb megvalósítása annak a kutatóhálózatnak a felállítása és működtetése volt, mely pontosan a mozgalom égisze alatt jött létre, és mely mára komoly kutatási eredményekkel dicsekedhet. Az előadó végül a nyelv presztízsének további növelésére hívott fel, rámutatva, az emberi méltóság értékének felismerése emelhet ki kisebbségi létünkből nyelvi vonatkozásban is.
Az anyaországi mozgalom részéről Wacha Imre főiskolai docens, a kolozsvári Georgorius Aranka Kör részéről Egyed Emese egyetemi tanár, az RMPSZ részéről Lászlófi Pál tiszteletbeli elnök köszöntötte a konferenciát, szót kapott Szabó Ágnes a Simonyi Zsigmond helyesírási versenyek, Nagy R. János, az Implom József helyesírási verseny szervezője, valamint Demeter Emőke volt miniszteri tanácsos, Zsigmond Győző alapító elnök és Tapodi Zsuzsa mint a vetélkedők egyik szervezője. A konferencia délután a Kárpát-medencei anyanyelvi mozgalom helyzetének szentelt tanácskozással folytatta munkáját, a diákok vetélkedőire szombaton kerül sor. Délután kirándulni mennek a diákok, a Zágon–Csernáton–Kézdivásárhely vonal településeit látogatják végig, a vasárnap délelőttöt a díjkiosztásnak szentelik.
B. Kovács András. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. június 20.

Eredményesen zárult a tízedik tanév
Tízedik tanévét zárta péntek délelőtt a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum. A tanintézmény igazgatója ünnepi beszédében elmondta, eredményes, de kihívásokban bővelkedő évet tud maga mögött Hunyad megye magyar oktatási központja. Rendkívül sok, iskolán belüli és kívüli rendezvényen vett részt a tanintézmény közössége, ami jelentős energia-befektetést igényelt. A tanulmányi eredményeket azonban így is sikerült szinten tartani, és a különböző versenyeken is jó helyezéseket értek el a dévai diákok. – Iskolánkban idén két minisztériumi szintű ellenőrző bizottságot is fogadtunk. Az egyik ellenőrzés nyomán engedélyt kaptunk egy új szak, a természettudomány osztály beindítására. A másik, időszakos minőségi ellenőrzés nyomán pedig szintén kiváló minősítést kapott az iskola – számolt be a tanintézmény két vezetője, Kocsis Attila Levente igazgató és Balogh-Botár Károly Csaba aligazgató. Elmondták továbbá: idén a tanintézmény nem bővelkedett az anyagi juttatásokban, de Communitas-, illetve anyaországi támogatásoknak köszönhetően a legszükségesebb javításokat sikerült elvégezni.
A tanévzárás leghosszabb momentuma idén is a jeles tanulmányi eredményt elérő diákok díjazása volt. Színtízes átlagot három diáknak sikerült elérnie: a hatodikos Osváth Tamásnak, illetve a hetedikes Anderlik Patricknak és Fodor Orsolyának. Továbbá számos helyi, megyei, országos és nemzetközi versenyen nyertek díjat a dévai diákok, többek közt a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalomtantárgy-verseny országos szakaszán, ahol az ötödikes Tófalvi Ágnes kapott harmadik díjat, a Zrínyi Ilona matematikaversenyen, a Bonifert Domonkos matematika versenyen, melyen Osváth Tamás döntős lett, Fodor Orsolya pedig III. díjat kapott. Szintén Fodor Orsolya képviselte az iskolát a Nemzetközi Magyar Matematika versenyen. A Barangolás Európában verseny országos szakaszán a csernakeresztúri Világjárók csapata (Sárközi Kristóf, Herţeg Francesca és Szentes Tímea) a Napsugár különdíját nyerte el. A Simonyi Zsigmond Helyesírás Verseny országos szakaszán a hatodikos Aczél Emília kapott II. dicséretet, a Sapientia Tudományegyetem CSI nyomozóversenyén a középiskolásokból álló BreakUs csapat nyert 4. helyezést. A szarvasi történelmi vetélkedőn pedig szintén dévai középiskolások (Tolnai Tibor, Pop Tímea és Gáspár-Barra Szilárd), nyerték el az első helyezést. Két különdíjjal tértek haza a téglásbeli diákok (Dézsi Zsófia és Székely Rita) a Kaposvári Magyar–Román Baráti Társaság versmondó versenyéről is, illetve Fábián László Emese elsős kisdiák a Kányádi Sándor szavalóverseny országos szakaszán szerzett dicséretet. Emellett számos helyi és megyeközti fizika, kémia vetélkedőn, illetve mese- és szavalóversenyen szereztek jó helyezést a dévai diákok.
A kitűnő tanulmányi- és versenyeredmények jutalmazása mellett a Romániai Magyar Pedagógusszövetség megyei szervezete idén külön díjazta azon pedagógusokat, akik a tanórák mellett aktívan részt vettek az iskolai élet megszervezésében. Így kitüntetésben részesült Lengyel Izabella zenetanárnő, Kun Gazda Kinga és Mészáros Enikő magyar szakos tanárnők, valamint Orbán Juliánna matematika- és Heiuş Ágnes kémiatanárnők. Az iskola vezetősége külön díjazta az idei tanévben rendkívül aktív Hauer Erich Diáktanácsot is.
A tanévzáró ünnepség alkalmával Palkó Cecília, a dévai Szent Ferenc Alapítvány igazgatója aktív vakációs pihenésre biztatta a diákokat, majd Albert Leánder ferences atya hálát adott az elmúlt tanévért és Isten áldását kérte a tanintézmény közösségének további életére.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)

2016. április 12.

Simonyi-verseny, ezúttal kolozsvári díjazottak nélkül
Nyolcadik alkalommal szervezte meg a hét végén a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny országos döntőjét az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ), az oktatásügyi minisztérium és a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum, a Babeş– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke szakmai felügyeletével. A verseny célja anyanyelvünk ápolása, a nyelvhasználat iránt érzett felelősségtudat és az anyanyelv szeretetének erősítése.
– A helyesírási versenyeknek a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban a Simonyit megelőzően is hagyománya volt. Ezért tudhatott a Brassai lenni az első iskola, amely igent mondott, amikor ezelőtt kilenc évvel a magyarországi Simonyi Zsigmond helyesírási verseny szervezői megpróbáltak határon túli területeket is bekapcsolni a versenybe. Ebben a Brassai mindenkori magyartanári közösségének nagy szerepe volt. Így lehetett, hogy Kolozs megyében a helyesírási verseny ma már évtizedes múltra tekint vissza, tömegversennyé vált, a gyerekek szeretik és várják, s a továbbjutó diákjaink a Kárpát-medencei döntőn sorozatosan jó eredményeket érnek el – nyilatkozta lapunknak Ömböli Irma magyar szakos tanfelügyelő és Iszlai Enikő magyartanár.
(hintós)
Szabadság (Kolozsvár)

2016. április 13.

Székelyföldi tehetséggondozás
Ötvenhat háromszéki, egy Brassó megyei és egy bukaresti tehetséges diáknak utalta át a napokban a Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács (SZTT) az egyenként tizenötezer lejes ösztöndíjat, amelyet az érintettek az Ady Endre-ösztöndíjpályázaton nyertek el, amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, valamint a Nemzeti Tehetségprogram hirdetett meg a 2015–2016-os tanévre. Az Ady Endre-ösztöndíj a külhoni magyar nyelvű oktatásban részt vevő, kiemelkedően tehetséges, szociálisan hátrányos helyzetű tanulók támogatására jött létre.
A sepsiszentgyörgyi székhelyű SZTT kezeli a magyar állami finanszírozással működő Ady Endre-ösztöndíjra érkező pályázatokat, amelyekkel Kovászna és Brassó megyei, valamint moldvai és bukaresti állandó lakcímmel rendelkező tanulók vesznek részt a programban (a belső-erdélyi, dél-erdélyi, partiumi és bánsági, valamint a Hargita megyei pályázatok az Erdélyi Tehetségsegítő Tanács és a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület hatáskörébe tartoznak). A mostani tanévben Háromszéken sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, kovásznai, baróti, uzoni, ozsdolai, csernátoni, sepsibükszádi, bitai, szentkatolnai, kézdiszentkereszti, rétyi, hatolykai, nagyajtai, kiskászoni, bélafalvi, angyalosi, erdőfülei, ikafalvi és vargyasi diákok pályázatát értékelték pozitívan. Április elején a tehetséggondozó megkötötte mindannyiukkal a támogatási szerződést, a napokban a pénzt is megkapták a kedvezményezettek – tájékoztatott Bereczki Kinga, a SZTT elnöke. Egy másik ösztöndíjprogram érdekében a Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA) negyvenötezer lejes hozzájárulásával a SZTT létrehozta a Székelyföldi Tehetségalapot, amelynek gyarapításához vállalkozók köréből remél támogatást, és számít a személyi jövedelemadó két százalékából begyűjthető összegekre is. Szeptemberig százezer lejre kívánja növelni az alapot, amelyből száz tehetséges, gyengébb anyagi körülmények között élő I–XII. osztályos tanulót támogatnának egyenként ezer lejjel. Szintén a SZTT gondozza a HKA Ignácz Rózsa Tehetségalapját, amelyből egyéni megkeresés, felkérés, ajánlás alapján nyújtanak testre szabott támogatást háromszéki diákoknak, és ahol eredményt látnak, folytatják a pénzbeli hozzájárulást az érintett tanulási lehetőségeinek megteremtéséhez. Jelenleg kilencen részesülnek Ignácz Rózsa-ösztöndíjban, de új kérések, ajánlások időközben is érkezhetnek.
Az említett három ösztöndíjprogram lebonyolítását önkéntes munkában végzi az SZTT harminctagú testülete, amely a támogatás mellett feladatának tartja a tehetségazonosítást is, ebből a célból hozta létre a Székelyföldi kincskereső-programot, amelynek egyik legkomplexebb alprogramja, a Magyar Athenas 250 a végcélhoz ért, hét végén tartják a vetélkedő döntőjét.
Helyesírásból jeles
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium nyolcadikos diákja, Kádár Fruzsina második helyezést ért el a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny hét végén Kolozsváron tartott országos döntőjén, ezzel Kedves Laura tanítványa kiérdemelte a budapesti Kárpát-medencei döntőn való részvételt. A Brassai Sámuel Elméleti Líceumban tartott vetélkedőn két háromszéki diák kapott dicséretet: Kinda Ágota, a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulója és Kozman Kriszta ötödikes diák a Nagy Mózes Elméleti Líceumból. A Simonyi Zsigmond verseny célja a magyar nyelv ápolása, a nyelvhasználat iránt érzett felelősségtudat és az anyanyelv szeretetének erősítése.
(fekete)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. május 15.

17 doboznyi könyvadományt juttatott az OTP Bank a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumnak
Spontán ünneplésre gyűlt össze a hétvégén az iskola aulájában a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum közössége. Az ünneplésre kettős okuk is volt: az OTP Bank Románia 17 doboznyi könyvadománnyal lepte meg az iskolát, és az utóbbi hetekben a diákok is több országos megmérettetésen szereztek kitűnő helyezést. Így a pénteki nagyszünetben az iskola aulájában az OTP képviselőjét is, a kiváló diákokat is tapssal jutalmazták.
Dalos Pacsirták leánykórus, Lengyel Izabella tanárnő vezetésével az iskola himnuszával nyitotta meg a kis ünnepséget. Majd Kocsis Attila Levente iskolaigazgató köszöntötte a diákokat, pedagóguskollégákat. Lengyel Ágnes kisdiák egy vidám Kovács András Ferenc verssel kedveskedett diáktársainak, Papp Evelyn pedig Alföldi Géza: Csak a gyökér kitartson című költeményével buzdította helytállásra, szülőföldön való megmaradásra és munkára az iskola közösségét.
Kun-Gazda Kinga tanárnő röviden ismertette az OTP Bank Románia Oktatáshoz való jog alapítvánnyal folyatott együttműködés eddigi gyümölcseit: melynek nyomán már több tucatnyi dévai magyar diák vett részt karrierépítő képzésen. A pénteki eseményen jelen lévő dévai OTP-igazgató, Sergiu Mateş hangsúlyozta: jó tapasztalatai vannak a dévai magyar iskolaközponttal való együttműködés terén és meggyőződése, hogy ez folytatódni fog és szélesebb körűvé válik. A rövid felszólalások után a Dalos Pacsirták újabb kórusműveket, népdalokat adtak elő, majd Kocsis-Attila Levente iskolaigazgató felolvasta mindazon versenyeredményeket, melyeket az utóbbi egy-két hónapban értek el a diákok.
Bár az összesítés sem volt teljes és a felolvasottak közül is meglehetősen sokan hiányoztak, mégis közel negyvenen álltak ki a közös fotóra, ami a magyar oktatási központ diákságának tíz százalékához közelít. Ami pedig a legörvendetesebb, hogy az idei legkiemelkedőbb eredmény éppen magyarból született: Aczél Emilia hetedikes diák első díjat nyert a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny országos szakaszán. Emellett még számos nagyszerű eredménnyel büszkélkedtek társai magyar, román, angol, matematika, fizika, kémia és nem utolsó sorban sport terén. (közlemény) Transindex.ro



lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998